zene: Bródy János vers: Bródy János

A rút kiskacsa

Egy nyári délután
mikor a kiskacsák kikeltek
Nagy volt az öröm az udvarban
de született köztük még egy

És ez a kiskacsa
más volt, mint a többi
Csúnya volt és idegen
és lehetett nem szeretni

Oh az a rút kiskacsa
fölállt tőle a szőrük
Olyan más volt, mint a többi
nem illet közéjük
Nem illet közéjük

Nem hívták játszani
pedig szívesen elment volna
Nem értette, hogy mért utálják
nem tehetett róla

Oh az a rút kiskacsa
akárhogy is nézzük
Olyan más volt, mint a többi
nem illet közéjük
Nem illet közéjük

Csúfolták és kigúnyolták
gyakran meg is verték
Nem nyugodtak addig, amíg
végül elüldözték

Szegény rút kiskacsa
elbujdosott a nagyvilágba
Egyedül élt a varjak között
hol senkise látta
Hol senkise látta

S egy szép nap gyerekek jártak arra
menekült minden varjú
Mikor egy kislány felkiáltott:
- Nézd, milyen szép hattyú!

Oh az a rút kiskacsa
hattyú lett az égen
Boldogan élt, míg meg nem halt
így van ez a mesében
Így van ez a mesében