zene Móricz Mihály vers: Gyurkovics Tibor

Kanál

Anala-kanala
kettő-három
én a helyem
nem találom.
Beleérjek a levesbe,
a galuskák közé esve?
Itt a szomszédomnak lába
beleér a káposztába.

Megmarkolnak és merítnek,
föl-le ez egész nap így megy.
Délután kifényesítnek,
megtörülnek cifra dísznek.

Este újra fejeselek
merítem a leveseket,
szürcsölnek és csámcsognak,
és még engem átkoznak:
csorva vagyok, göthös vagyok,
szidnak kicsik, szidnak nagyok,
én egész nap lapátolok,
mégis morog minden totok.

Baba-baba-baba-ba,
gyere ide, Katica,
te vagy az én jó barátom,
neked legjobban csinálom,
várom, míg a citrom levet
rámeresztik s megmeredek,
hogy könnyebben idd ki,
mind egy cseppig, így ni!
És ha majd megöregedtem,
elleszek én kinn a kertben,
ahol készül homoktorta,
lefekszem a homokodba.
Ott is velem kanalazzál
és ha majd a rozsda mar már,
se barátság, se torta
hajíts el a bokorba!