zene: Szörényi Szabolcs-Bródy János vers:

A Luca babám


Néha találkozom veled
olyankor nevetve kérdezed
vajon velem alszik-e még a Luca babám

Nincs már szeme se,
karja se és itt-ott kilóg a belseje
mégis örül, hogy él az én Luca babám

Csak egy évvel fiatalabb
és mégis annyival okosabb
nem szólja el magát a Luca babám

Ha néha valami bántja őt
csak nekem mondja kétszemközött
igazán jól nevelt a Luca babám

Ha este mellém fektetem
hidd el, nincs rossz helyen
Mert kimondhatatlanul szeret
neki mindent megengedek

Nincs már szeme se,
karja se és itt-ott kilóg a belseje
mégis örül, hogy él az én Luca babám

Ha este mellém fektetem
hidd el, nincs rossz helyen
Mert kimondhatatlanul szeret
neki mindent megengedek

Mikor sírok átölelne
ha lenne még mivel
sírna is velem a Luca babám

Nincs már szeme se, karja se
mégis helyes az ítélete
mikor igazat ad nekem a Luca babám

Nincs már szeme se,
karja se és itt-ott kilóg a belseje
mégis örül, hogy él az én Luca babám